első (01) bejegyzés
Hűvös novemberi délután volt.
Mikorra a nő hazaért már nagyon átfázott.
Kibújva kabátjából futólag a tükörbe nézett.Már nem az a kedves pikáns, szexis arc nézett vissza rá, amit oly sokáig szeretett.Ugyan most is szöszi ( a hidegtől piroskás orral), de már elmosódó vonásokkal festett arcot látott,egyáltalán nem pikáns,vagy szexis vonásokkal.Egy pillanatig még nézte magát, aztán sietősen megoldást keresett átfagyott csontjaira.Eszébe jutott régi kedvence a forró grog .Elegáns pohárban, cukor csíkkal a szélén és egy szelet citrom karikával.
Mire végig gondolta, már el is készült a kellemes kicsit gőzölgő ital.Előbb a kezét, az ujjait melengette rajta, majd szippantott egyet a finom fűszeres illatból és kortyolgatni kezdte.Úgy járta át testét, lelkét a melegség, mint az ölelés melegsége. Ezen a gondolatán mosolyra szaladt a szája és a szemei révedve nézték az előtte fekvő magazinokat.
Ilyen fő címek ugrottak elé, mint:
a Tél divatja, sportjai, fortélyai, a vidám színek tele.Esküvő télen........Nos ez utóbbinál borzongani kezdett.Persze nem a hidegtől, de attól a képtől ami felvillant a lelkében.
Esküvő januárban, nászút Siófokon,sok hó, ( semmi hű-hó), de meghittség, boldogság szerelem, házasság ami sírig tartó. Ám csak röpke hét év lett belőle.
Miért is? Harminc éve nem találja rá az igazi választ.Csak találgat, összead, kivon, kérdez. Mi lett volna ha? Ha, haahaaaa, de szép is lett volna ha....Ha mi?
Ha az álom valóra válik és a sírig tart? Akkor most hol is lenne, mit is csinálna?
Vidéki kis város ( igaz, jövőre EUKF), de ők ketten mennyire lennének részesei?
Semennyire,( gondolja most) ha az ex aktuális életével számol.Unalmas alkalmazkodás, semmi kreatív munka.
Az ex egyhangú élet ideája, örökös morgolódás azzal a bizonyos társadalmi
rendszerrel kapcsolatban,elégedetlenség, semmi zsibongó álom -élet.
Mert annak indult,de csak a nő tudott zsibongani, szárnyalni. Próbálta kedves szerelmét is magával ragadni, de nem ment.A férfit csak a gőgje éltette, a riválisok pitiáner túlszárnyalása.A valódi cél hiányzott, lehet, hogy soha se volt?
Akkor miért szeretett belé? Mert igaz lenne a közhely, hogy a szerelem vak, a fiatalság bolondság? Ennyire naiv álmodozó lett volna.? Vagy mert nagyon, nagyon akart szeretni és szeretve lenni. Igazi legális nővé akart válni.szeretett volna túllépni az ifjúkori szerelmi szenvedélyeken.Átlépni a félig legális, vagy titkos udvarlók, szeretők idején. Úgy érezte eljött az idő, hogy kiteljesedjen nőként is, szerelmes, szenvedélyes asszonyként is.Minden porcikája erre az érzésre vágyott.
Aztán ez a vágy lett a veszte, ez a vágy homályosította el, smaragd zöld szemét, úgy hogy közben észre sem vette.
Feltehetően, mert szerelmes vak fruska volt, aki nagyon erős kötődésre, álom-életre vágyott. Olyanra amit valójában ő álmodott meg, de annak erejétől, lobogásától a kedvese is elszédült s elhitette mindkettőjükkel hogy egymásnak ők
az igazi társak..Mikor volt ez az első pillanat?
Az első igazi randevú után.
Moziban voltak, majd egy kávéházban megitta élete első koktélját a Manhattant .Utána andalogva, nevetgélve egyre boldogabban és izgatottan sétáltak otthona felé.Majd a kapu éjféli köntöse alatt a fiú magához vonta előbb gyengéden, majd teljes huszonéves férfias lángolásának erejével, megcsókolta a lányt. Az érzésbe mindketten beleremegtek. Úgy érezték, mintha a föld kifordult volna a sarkából,a hegyek a folyók a tengerek mind az ő ereiken zubognának át.A boldogságtól mindkettőjüknek a szeméből könny csordult a másik arcára, kezére, ajkára.Majd erős boldog nevetésben ölelték át egymást, hiszen érezték: egymásra találtak. Meglelték önmaguk jobbik énjét a másikban.A Fiú , hogy még fokozza az igazság pillanatát, a fülébe súgta, legyél a feleségem. Ö mint egy célba ért győztes, csak nevetett, nevetett és viszont súgta, szeretlek, szeretlek.
A nő mire álmodozó révületében idáig ért a történetben,észrevette, hogy a grog is elfogyott a lakás is hűvösebb lett.Felállt, felcsavarta a fűtést nagyobb lángra s úgy döntött csinál magának egy kellemes meleg fürdőt, felteszi kedvenc lemezét
és tovább gondolja élete alakulását.
Ahogy bement a fürdőszobába újból szembesülnie kellett a kikerülhetetlen tükörben a jelenlegi énjével.Csak egy keserű mosolyra futotta, hiszen még gondolataiban, mozdulataiban a húsz éves lány energiáit, szívének dobbanását érezte. Fürdeni kezdett és keserédes hangon dudorászta, "bárhogy lesz, úgy lesz, a jövőt nem sejthetem,a sors ezer rejtelem, ...."