vers, de prózában

Arany János írta
Az uj évet (ócska tárgy!)Kell megénekelnem,Hálálkodva, ahogy illik,Poharat emelnem.Mit van mit kivánni mégIly áldott időben? -Adjon Isten, ami nincs,Ez uj esztendőben.Olcsó legyen a kenyér,A gabona áros;Jól fizesse a tinótS nyerjen a mészáros,Mérje pedig szöszön-boron,Font kijárja bőven.Adjon Isten, ami nincs,Ez uj esztendőben.Senkinek a nyakáraNe vigyenek kontót;Valaki csak ráteszen,Nyerje meg a lottót;Annyi pénzünk legyen, hogy!Még pedig pengőben.Adjon Isten, ami nincs,Ez uj esztendőben.Szegény ember malacánakEgy híja se essék;Messze járjon dög, halál,Burgonya-betegség;Orvos, bakó a díjátKapja heverőben.Adjon Isten, ami nincs,Ez uj esztendőben.Tücski-hajcski baromnakSokasuljon lába;Boci járjon mezőre,Gyermek iskolába;Gyarapodjék a magyarSzámra, mint erőben.Adjon Isten, ami nincs,Ez uj esztendőben.Kívül, belül maradjonBékében az ország;A vásárra menőketSehol ki ne fosszák.Béke legyen a háználÉs a szívredőben.Adjon Isten, ami nincs,Ez uj esztendőben.A biró is, mint eddig,Tisztét jól betöltse:Víz kedviért a babátSoha ki ne öntse;Emberiség, igazságEgyik serpenyőben.Adjon Isten, ami nincs,Ez uj esztendőben.Zenebona, babona,Huzavona vesszen!Visszavonás, levonásMinket ne epesszen.Legyen egység, türelem,Hit a jövendőben.Adjon Isten, ami nincs,Ez uj esztendőben.Nagy uraink (ha élnek)Nőjenek nagyobbra;Áldozzanak, legyen is mit,Mégse üssék dobra;Nemzetiségünk mellettBuzogjanak hően.Adjon Isten, ami nincs,Ez uj esztendőben.Író pedig írónakSzemét ki ne ássa, -Ne is legyen az idénNapfogyatkozásaJó erkölcs-, eszme-, hírnév-,S előfizetőben.Adjon Isten, ami nincs,Ez uj esztendőben.Mire üssek még pohárt?Asszonyi hűségre?Barátság-, polgár-erény-,Vagy mi más egyébre?Hiszen ezek közöttünkVannak kelendőben.Tudj' Isten, mi minden nincsEz uj esztendőben! (1853)

Karácsony

Karácsony... már hogy "az az igazi" a fenyő, az ételek és a csodás pompázatos terített asztal, a sütemények, a csillagszóró, a csillogó szemek és a szeretetteljes ölelések az izgalmas készülődés, a meglepetések és azok hatásai,( persze, hogy az örömök, a vágyak teljesülésének csodái) így ezek együtt, csupán a vágyak szintjén ragyognak a nő agyában.A hiány érzése, szinte fáj. Pedig ez a legszebb ünnepek egyike. Az idén is eljön a karácsonyi este, majd az ünnepi napok sora.Már csak a képzeletben lehet ragyogó, csilingelő, vagy méltóság teljes.Az ünnepi asztal körül is csak ketten ülnek majd, az édesanyja és ő. Nem akarja a szomorúságot,nem szeretne borús és öröm nélküli napokat.Azt, hogy mit szeretme nem elég elképzelni. Úgy gondolja tenni is kell érte. Megpróbálja, hogy szerencsével és boldog véggel járjon, sőt talán "égi" segítségre is szüksége lesz. Napok óta járja a várost és gyűjtögeti az ünnephez tartozó apróbb, s nagyobb, díszeket, fenyő ágat, adventi csokrot aztalra, virágot a vázába.Illatos mécseseket szerzett, speciális vanília, fahéj, narancsos keveréket.Ugyan, lesz az asztalon, alma, szőlő, füge, narancs, dió is, de az illat ami majd átjárja a lakást, reméli, beljebb is hatol, a szívükig a lelkükig.

A menüt is megtervezte már. Borleves, töltött pulykamell gesztenyével és sajtos kelbimbó speciális fűszerekkel, hozzá még egy szelet hal is a biztonság kedvéért....Sütemény is lesz, mákos és diós kalács. Persze mindez három személyre tervezve. Miért három, hiszen ketten vannak? De arra az egy plussz vendégre mindíg számít, hétköznap is. Nem, hogy ünnepen.! Ki lenne az? Egy lány, vagy inkább már nőnek is hívható, de mégis kislány, egy mese, egy álom a boldogságról, a meséről...... Emeséről.

Klikk, please.


http://www.youtube.com/watch?v=KYhaZ2pV0CQ

Radnóti Miklós emlékére

Radnóti Miklós száz év és az M2 TV.
Sokan írhattak már kritikát erről az adásról hiszen ismétlés. Akkor is tiltakozni kell, hogy ezt a művelődés történeti, irodalmi sorozatot, miért ilyen adás időben ismétlik?.Hiszen az általános műveltség a magyar iskolás és felnőtt (18-45) lakosság körében,messze nem haladja meg az átlagosnak kategorizált színvonalat.Minden ilyen és hasonló témában készült adás, élőben és ismétlésben is, csak segíthet a tudatlanság, az érdektelenség eloszlatásában.Újra nézve az adást, megállapítható, a téma nem csupán az évforduló miatt aktuális, de szélesebb értelembe véve szinte deja vu , vagy paramentális érzéseket feszített azokban a nézőkben, akik már túl vannak a 30 éves érettségi találkozójukon. Erre utaltak az új kutatási adatok, túlélők, akik most megszólaltak, valamint az archív filmek, riportok. A rendezés már nem volt annyira jó. A feszültséget a didaktikus és kissé naiv műsor vezetés megtörte. Pedig, 1-1 új történet nagyon, nagy hatással, megrendítő erővel hatott arra, aki empátiával és érdeklődéssel nézte a műsort.

Rengeteg pénzbe kerülhetett ez a megemlékező sorozat. A tegnapi volt az utolsó előtti adás ismétlése. Pont ezért merült fel a kérdés, kiknek szánták, szánják a szerkesztők, a támogatók ezt a műsort. A diákok ismerete + a fiatal felnőtteké, mint már említve volt, kétségbeejtően alacsony. Az a kérdés, akkor miért 01 órai kezdéssel adják, még, ha ismétlés is? Volt maximum, 20" hülye" álmatlan, ám irodalom szerető, aki nézte.Az első adás nézettségéről nincs adat. Bocsánat érte. Ám, ennek ellenére az ismétlés sem ilyen mostoha sorsot érdemel.

Ez, nem a Dunába vizet effektus lenne? De fokozni, sőt csűrni is lehet a gondolatot. CIKI A MOSTANI POLITIKAI MILIŐBEN RADNÓTIT és AZ ŐT (őket) KINYÍRÓ TÁRSADALMI (vagy, politikai!!!!) RÉTEGET MEGSZÓLÍTANI???????ÉBRESZTŐT FÚJNI?
Ezért volt a deja vu érzés és a borzongató előérzet.Csak remélni lehet vagy inkább kell, hogy "nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni "

GERSHWIN és VUKÁN

05

A zene, mint "oroszláncsók"......

http://www.youtube.com/watch?v=QLNCm99niDA

Miközben szól ez a megrázó, szétáradó,olvadó és simogató, minden ideg szálat borzoló zene, a nő mindezek hatására sétálni, táncolni kezd. Majd karjait kitárva kétségbeejtő vággyal keresi hogy megölelhesse azt a talán már nem is létező személyt, akinek a most hallott dallamokat belesimogatná a bőrébe, lelkébe, szívébe.Egy szinte bódult fordulattal a pamlagra dől és hanyatt fekve átszellemülten élvezi a zene gyönyörűségét. A rapszódia végén úgy érzi, nincs is ő egyedül, vele van a boldogság, a muzsika öröme a művészet mámorító ölelése.

SZÖSSZENET

04 fejezet

Ül a számítógépe előtt, olvas s közben töpreng, hogy valójában kivel is és hogyan szeretné megosztani a gondolatait..Mert mióta megjelennek ezek a szösszenetek érzi, hogy önmagához képest minden eddig megjelent írása kevés, könnyű és lényegében semmi nyomot nem hagy a "blogtörténeti" írásművek sorában. Olyat csinálni, ami semmitmondó, nem érdemes.Ennek ellenére űzi a vágy, a közlés kényszere, hogy leírja milyen gondolatok jutnak az eszébe, milyen érzések hatják át mindennapi cselekvéseit, mik az indítékok és a tanulságok. Nincs szó semmi átlagon felüli eseményről, az éppen leírtak csak a mindennapok hozadékát tükrözik.Ezek a napok, viszonylag csendesek és a sablonos események követik, ismétlik egymást.Még csak kutyát sem sétáltat. No, pont ez, amin változtatni szeretne,( nem a kutya sétán, mert egy lakásban csak "szenved " egy kutya) de kitörni a mindennapi béklyók alól és megélni, valami izgalmas és értelmes, életének új tartalmat adó eseményt Erre vágyik.Nem sok remény van ennek bekövetkezésére. Miért? Mert a kora, az élet körülményei, azok amik determinálják.

Ezért, alig van esély, hogy bármi is változzon.Az biztos, hogy fiatalabb, már nem lesz. A körülmények változására sincs sok esély.

Marad tehát a gondolatainak ereje, eredetisége, őszintesége.

Ez elég arra, hogy bárkit is érdekeljen ez a blog? Hiszen, tisztában van képességeivel, technikai adottságaival.Az egyes bejegyzései szerkesztéséhez, se segédeszközei, se tárgyi, se technikai tudása nincsen.( pedig de örömmel nézi a színes blogok sorát, amelyekben képek, fotók, zenék, effektek, színes ábrák ugrándoznak.) Vagy vannak blogok, amik az író és családjaik csetepatéiról szólnak, nagyon érdekes és elgondolkodtató módon. Aztán a baba blogok.Micsoda kivételezett élethelyzet az olyan. Mindegy, hogy anya, vagy nagyszülő írja, hisz mindegyik eredeti, ötletes, tele van pezsgő élettel,mint, maga az ifjúság.

Vannak még a kreatív írások, főzés ahol is az "ÁGI főz" a kedvence, sőt mondhatni anyai ragaszkodás köti lélekben vagy interaktiv lélekben hozzá, a többi főzős blogba is nagy örömét leli, gyönygyfűzés, festés, varrás stb. Mind izgalmas olvasmányok.

Lehetnek e egy átlagos életet élő nő gondolatai érdekfeszítőek ? Talán, ha nem lesz önsajnáló, szentimentális, a múltban ragadt és örökké savanyú. Amennyiben lesz tehetsége, hogy a saját gondolatainak közlése, egy speciális életérzést, közéleti szemléletet, vagy a megélt kulturális élmények sajátos közvetítését tudja adni.

Mire idáig elért az elmélkedésben ráeszmélt, hogy hoppá, leállt a mosógép, teregetnie kell :-P......

ESŐ UTÁN KÖPÖNYEG

03

Lehet, hogy ez buta mentegetőzés. Vagy a lelki ismeret furdalás?
A mami mindig mondta:"nyelvet kell tanulni" nélküle fél ember leszel.
Sőt az igazán művelt ember több nyelvet beszél.Hallgasd nagyapát, Ádámot, 7 nyelven beszél.
S milyen nagy igazság volt minden szóban. Az idő elszaladt, sőt repült és a nő itt maradt anya- nyelvével, amit a mai színtereken alig értenek. Fordítva is érvényes,
ő sem érti a többi népek nyelvét.Az angolt csak töredékesen érti, vagy beszéli. Nem is büszke rá. Az sem mentség, hogy ki gondolta volna akkor régen, mikor még iskoláit járta. Vagy utána is. Sőt az sem hatott rá motiváló erővel, hogy jóval a rendszer váltás előtt hatalmas, szinte világ körüli útra mehetett. (erről majd máskor) Szentül hitte, hogy az út is csak egyszeri és megismételhetetlen volt, többé nem lesz szüksége se Shakespeare nyelvére, se a többi klasszikus nyelvre. ( Az oroszt akkoriban nem szerette, mára már elfelejtette. Pedig Puskint, Csehovot, Tolsztojt örömmel olvasná már eredetiben)
Így se ezt, se azt sem beszéli és erről már szemlesütve hallgat. Tudja,sőt a saját bőrén érzi, hogy ez nagy műveltségi hátrány.

Miért pont most gondolt erre? Olvasni szeretett volna sok új bejegyzést itt ezen az oldalon, de pironkodik, mert alig érti azokat, s dühös is mert már nem tudja behozni az elszalasztott lehetőségeket. Így aztán ma is, mit oly sokszor,szembesül a mami régi mondásával, "eső után köpönyeg".

Bevezető is lehetne

02 bejegyzés

A szerző megjegyzése

Talán némi bevezetővel kellett volna ezt a bolgot kezdeni. Sokan gondolhatják így. Az író pedig arra gondolt, hogy kezdésnek a nőt mutatja be, egy novemberi estéjének és gondolatainak leírásával.Hiszen így adva van egy helyzet, egy stílus, egy személyiség ami már önmagában is sokat elárulhat a folytatásról. Nem kronológilag, de körbe, körbe, mint egy ringlispílben, ahol úgy jönnek a gondolatok mint a szél,úgy forog a hinta, akár Világ, velünk.
Akkor miért oroszláncsók? Mert ugyan külön, külön mindkettő létezik, de így együtt kuriózum. Az erőt az érzelmek erejét, a történések súlyát, a vélemények erejét jelenti.
Lesz szó itt a nőről, de általánosan is, a főszereplő nőn túl is előbukkannak általában a nő, az anya, a független nő, az elvált nő és így tovább, tehát a NŐ problémái, örömei, stációi, viszonyulása a Világhoz, a saját életéhez, a családhoz, a humorhoz, mindenhez, ami az élet sava borsa. Aktuálisan is, vagy amikor megtörtént.
Mindenképpen meghatározó szerepe van annak, hogy a nő az oroszlán csillag jegyben született.Ezt mutatja személyiségi jegye, viselkedése, temperamentuma, érzelmi hőfoka.
Tovább rajzolva, kedvenc állata, az oroszlán. Afrikát nagyon szereti és egyáltalán a természetet, a földet ahol élünk, az országot, és a várost ahol él.

Kár lenne tovább ecsetelnem bármit, minden kiderül, ami csak számit egy ember életében.

TOLVAJ IDŐ

első (01) bejegyzés

Hűvös novemberi délután volt.
Mikorra a nő hazaért már nagyon átfázott.
Kibújva kabátjából futólag a tükörbe nézett.Már nem az a kedves pikáns, szexis arc nézett vissza rá, amit oly sokáig szeretett.Ugyan most is szöszi ( a hidegtől piroskás orral), de már elmosódó vonásokkal festett arcot látott,egyáltalán nem pikáns,vagy szexis vonásokkal.Egy pillanatig még nézte magát, aztán sietősen megoldást keresett átfagyott csontjaira.Eszébe jutott régi kedvence a forró grog .Elegáns pohárban, cukor csíkkal a szélén és egy szelet citrom karikával.
Mire végig gondolta, már el is készült a kellemes kicsit gőzölgő ital.Előbb a kezét, az ujjait melengette rajta, majd szippantott egyet a finom fűszeres illatból és kortyolgatni kezdte.Úgy járta át testét, lelkét a melegség, mint az ölelés melegsége. Ezen a gondolatán mosolyra szaladt a szája és a szemei révedve nézték az előtte fekvő magazinokat.
Ilyen fő címek ugrottak elé, mint:a Tél divatja, sportjai, fortélyai, a vidám színek tele.Esküvő télen........
Nos ez utóbbinál borzongani kezdett.Persze nem a hidegtől, de attól a képtől ami felvillant a lelkében.

Esküvő januárban, nászút Siófokon,sok hó, ( semmi hű-hó), de meghittség, boldogság szerelem, házasság ami sírig tartó. Ám csak röpke hét év lett belőle.

Miért is? Harminc éve nem találja rá az igazi választ.Csak találgat, összead, kivon, kérdez. Mi lett volna ha? Ha, haahaaaa, de szép is lett volna ha....Ha mi?

Ha az álom valóra válik és a sírig tart? Akkor most hol is lenne, mit is csinálna?

Vidéki kis város ( igaz, jövőre EUKF), de ők ketten mennyire lennének részesei?

Semennyire,( gondolja most) ha az ex aktuális életével számol.Unalmas alkalmazkodás, semmi kreatív munka.

Az ex egyhangú élet ideája, örökös morgolódás azzal a bizonyos társadalmi
rendszerrel kapcsolatban,elégedetlenség, semmi zsibongó álom -élet.

Mert annak indult,de csak a nő tudott zsibongani, szárnyalni. Próbálta kedves szerelmét is magával ragadni, de nem ment.A férfit csak a gőgje éltette, a riválisok pitiáner túlszárnyalása.A valódi cél hiányzott, lehet, hogy soha se volt?

Akkor miért szeretett belé? Mert igaz lenne a közhely, hogy a szerelem vak, a fiatalság bolondság? Ennyire naiv álmodozó lett volna.? Vagy mert nagyon, nagyon akart szeretni és szeretve lenni. Igazi legális nővé akart válni.szeretett volna túllépni az ifjúkori szerelmi szenvedélyeken.Átlépni a félig legális, vagy titkos udvarlók, szeretők idején. Úgy érezte eljött az idő, hogy kiteljesedjen nőként is, szerelmes, szenvedélyes asszonyként is.Minden porcikája erre az érzésre vágyott.

Aztán ez a vágy lett a veszte, ez a vágy homályosította el, smaragd zöld szemét, úgy hogy közben észre sem vette.

Feltehetően, mert szerelmes vak fruska volt, aki nagyon erős kötődésre, álom-életre vágyott. Olyanra amit valójában ő álmodott meg, de annak erejétől, lobogásától a kedvese is elszédült s elhitette mindkettőjükkel hogy egymásnak ők

az igazi társak..Mikor volt ez az első pillanat?
Az első igazi randevú után.

Moziban voltak, majd egy kávéházban megitta élete első koktélját a Manhattant .Utána andalogva, nevetgélve egyre boldogabban és izgatottan sétáltak otthona felé.Majd a kapu éjféli köntöse alatt a fiú magához vonta előbb gyengéden, majd teljes huszonéves férfias lángolásának erejével, megcsókolta a lányt. Az érzésbe mindketten beleremegtek. Úgy érezték, mintha a föld kifordult volna a sarkából,a hegyek a folyók a tengerek mind az ő ereiken zubognának át.A boldogságtól mindkettőjüknek a szeméből könny csordult a másik arcára, kezére, ajkára.Majd erős boldog nevetésben ölelték át egymást, hiszen érezték: egymásra találtak. Meglelték önmaguk jobbik énjét a másikban.A Fiú , hogy még fokozza az igazság pillanatát, a fülébe súgta, legyél a feleségem. Ö mint egy célba ért győztes, csak nevetett, nevetett és viszont súgta, szeretlek, szeretlek.

A nő mire álmodozó révületében idáig ért a történetben,észrevette, hogy a grog is elfogyott a lakás is hűvösebb lett.Felállt, felcsavarta a fűtést nagyobb lángra s úgy döntött csinál magának egy kellemes meleg fürdőt, felteszi kedvenc lemezét

és tovább gondolja élete alakulását.

Ahogy bement a fürdőszobába újból szembesülnie kellett a kikerülhetetlen tükörben a jelenlegi énjével.Csak egy keserű mosolyra futotta, hiszen még gondolataiban, mozdulataiban a húsz éves lány energiáit, szívének dobbanását érezte. Fürdeni kezdett és keserédes hangon dudorászta, "bárhogy lesz, úgy lesz, a jövőt nem sejthetem,a sors ezer rejtelem, ...."